A régi magyar nyelvben foknak azokat geográfiai képződményeket hívták, amelyek a folyókat kísérő magaslatokat megtörve kötötték össze a folyó körüli alacsonyan fekvő ártéri területekkel. Áradáskor a folyó ezeken a nyiladékokon keresztül árasztotta el a szárazföldi területeket, apadáskor pedig ugyanitt talált utat visszafelé saját medrébe. A földrajztudomány fokrendszernek nevezi a folyók modernkori szabályozása előtti időkből származó vízgazdálkodási modellt, amely a természet technológiai megformálása és uralása helyett, a tágabb ökológiai világgal való összhangon alapul.
A Project833 szervezésében a Csongrádi Művésztelephez tartozó ártéri erdőben megvalósult csoportos tárlat a fokrendszer hidrológiai metaforájának örvén olyan művészeti alkotásokat és projekteket mutatott be, amelyek mitopoétikus és/vagy geospekulatív szempontól reflektálták a természet és kultúra, technológia és mágia egymást metsző területeit.
eden_jeneses
Kovács Gyula
Mostoha Marcell
Páll Tamás
Petrányi Luca
WOFT
Sztano Zsuzsanna
Alagya (Bolla Szilvia & Lődi Áron)
fotó: Neogrády-Kiss Barnabás & Piróth Tímea