Frieze hét

A nemzetközi műkereskedelembe visszatért az erő. Business as usual. Képgalériás beszámoló.

A Frieze a világ egyszerre
óriási és menő art faire,
igazi trendiránytű és
kereskedelmi hot spot.

Hiába cidrizett a londoni műkereskedelem a Brexit nyomán felbolydult Citytől, az európai gazdaság ellenszer nélküli stagnálásától, az egyre inkább beboruló globális kilátásoktól, a kortárs művészet új sátánjától, Donald Trumtól, és úgy általában, a populista hőzöngő politikusok nemzetközi diadalmenetétől, a műtárgypiac köszöni szépen, jól van.

A „szokásos üzletmenet”írta a The Art Newspaper szakírója a Christie's nagy árveréséről, amit a londoni műkereskedelem őszi csúcsára, a Frieze hétre időzítettek. Szépen érkeztek a licitek, kopogott a kalapács, majdnem megduplázva a – meglehetősen óvatosan megállapított – össz-becsértéket. Közben pedig a kelet-európai szíveknek olyan kedves események is történtek, mint hogy a román sztárfestő, Adrian Ghenie ős-mozira utaló, kétrészes tablója, a 2008-as Nickelodeon 7,1 millió fontért talált gazdára. Nem arról van szó csupán, hogy a Kolozsvári Iskola ikonja kezd felzárkózni a nemzetközi élvonalhoz – ő maga már az élvonal. „Ghenie az új Baconként van beállítva” – mondta a Los Angeles-i dealer, Stefan Simchowitz. Márpedig ő tudja, nála nagyobb spekulánst nem hord hátán a nyugati part.

És eme kellemes előjáték után jött a Frieze vásár, a maga gigantikus kortárs kínálatával. A Frieze a világ egyszerre óriási és menő art faire, igazi trendiránytű és kereskedelmi hot spot. Ráadásul a magyarok is bejutottak, hosszú kihagyás után, az óceániai faragványoktól a szürrealista festőkig sok mindent felsorakoztató Frieze Masters-re. Itt a Vintage Galéria a White Cube-os kiállítás után már nemzetközi sikerszereplőnek számító Maurer Dórával domborított – nem olcsó kelet-európai kuncsorgóként, hanem egyenrangú partnerként. (Közben a magyar neo-avantgárd diadalútja a londoni műkereskedelemben megállíthatatlan: Jovánovics György a Mayor Gallery-ben parádézik hatalmas és elegáns gipsz táblaképeivel.)

Azért Londonban nem a magyar jelenlét dominál, hanem a mindent elborító amerikai. Nemcsak az Egyesült Államok legnagyobb sztárjai öntötték el a Frieze-t (és a múzeumokat), hanem a megállíthatatlan latin-amerikaiak is. Mindezek mellett pedig a '90-as évek került a fókuszba: a kurátorok olyan történelmi igényességgel rekonstruáltak galériás kiállításokat az évtized elejéről, mintha a '70-es évek legendás bemutatóiról lenne szó. Működik a mítoszgyártás. 

Hogy ne maradjunk le a friss vizuális csemegékről, itt egy kis képes beszámoló a Frieze Londonról (a fotógaléria megnyitásához klikk a képre):

A fiatal kínai művész Yu Honglei trendi domborművei és objektjei a sanghaji Antenna Space strandján, Frieze London, 2016

© a Frieze jóvoltából, fotó: Linda Nylind

— Rieder Gábor

2016. október 11., kedd 21:38
kapcsolódó cikkek
  • Price of nothing

    Portréfilm készült az 1960-as évek egyik úttörő absztrakt festőjéről, Hortobágyi Endréről. Ketrec, könny, kiütés.

  • Gipszbe öntve

    Formaképzési stratégiák / LABOR

  • Londoni iskola

    Dúskálás a festékben, a húsban és a műélvezetben. Egy blockbuster, amely tényleg nagyot szól. MNG-ben a brit figuratívok.

ajánló

Price of nothing

Portréfilm készült az 1960-as évek egyik úttörő absztrakt festőjéről, Hortobágyi Endréről. Ketrec, könny, kiütés.

támogatók