AR Biennálé – Csak ha süt a nap

AR Biennale, NRW-Forum Düsseldorf
2021. augusztus 21 – 2022. február 20.

Több mint tíz év telt el azóta, hogy a MoMA-ban megjelent illetéktelen behatolóként a kiterjesztett valóság technológia. Most már saját biennáléja van.

A pop- és digitális kultúrával foglalkozó NRW-Forum Düsseldorf jövő februárig olyan kültéri kiállítással örvendezteti meg látogatóit, amelyből szabad szemmel semmi sem látható. A művészek által készített szobrok ugyanis digitálisak és kizárólag mobilnézetben kínálják fel meg magukat a szemlélés aktusának. Az így átélhető élmény tehát "prosztetikus" (a 2010-es évek kult státuszú Tumblr-oldalát megidézve), technológiai közvetítettség kell hozzá. Azért a jó idő sem árt. 

A kiállítás az adat-alapú, digitális művészet egy sajátos válfajával foglalkozik, amely a valós térre "mappel rá" dinamikusan változó digitális információkat kép, szöveg vagy videó formájában. Az érzéki tapasztalás kiterjesztése és kiegészítése általában egy spektrumon mozog, amelynek végpontjait a "fizikai valóság" és a virtuális valóság" adja. Ennek keverékéből áll össze az AR (augmented reality), amely mind a kettőt hozza, változó arányban. "A szem az egyik olyan érzékszervünk, – szögezi le Elena Gorfinkel filmesztéta a digitális élményről szólva –, amit a legkönnyebb megtéveszteni. Az igazán jó AR nem csak máshogy néz ki mint a valóság, hanem más érzeteket is képes előhívni. A legnagyobb félreértés, hogy az ábrázolási stratégiákat összetévesztjük az immerzió hatásával. Pedig az immerzió élménye egyáltalán nem kötött a mimézishez vagy a valóság utánzásához. A Tetrisbe is bele tudunk feledkezni, ha arról van szó." Ezeket a kívánalmakat Düsseldorfban Theo-Triantafyllidis 3D-s óriáskukaca (Genus Loci) tökéletesen hozza.

Az AR technológia alkalmazását a művészetben kezdetektől az intervenció lehetősége határozta meg: beavatkozni olyan kanonikus terekbe, amelyek más módon – produkciós költség vagy intézményi felhatalmazás hiányában – nehezen hozzáférhetők. A mobiltechnológia fejlődésének következtében a több hullámban elterjedtté vált AR alkotások így újra és újra felkavarják az intézményi tér és a köztér, a valóság és a "konszenzuális hallucináció" természetéről alkotott elképzeléseket.

Aminek a 2021-es düsseldorfi biennálén tanúi lehetünk az nem más, mint még egy lépés a technológia intézményesülése felé a művészeti mezőben: 1, az AR itt az egyetlen kiállítási elem; 2, a művészek pedig közvetlen felkérésre és nem egy gerilla akció keretében helyezték el virtuális lábnyomaikat a térben. (Az első AR show 2010-ben még meglepetésként érte a MoMA kurátorait, akik így kommentálták a váratlan múzeumi akciót “Nice, looks like we’re having an uninvited AR exhibition tomorrow"). 

 Theo-Triantafyllidis: Genius Loci
 Manuel Rossner: Surprisingly Red, 2020 (digital Object, Courtesy of the artist and König Galerie)
 Andy Picci: Is this Real?
 Manuel Rossner: Virtueller Anbau
 Manuel Rossner: Virtueller Anbau

— Német Szilvi

2021. augusztus 23., hétfő 07:10
ajánló

Az eltűnés esztétikája

Balenciaga a MET Gálán: hoax vagy kivonulás?

támogatók