Cool Párizs

A nagy párizsi vásárhéten rendezték meg októberben a menő Paris Internationale szatellit art fairt. Új trendszentély született.

Bárhová fordult idén ősszel az ember,
minden menő európai szakember
csak ezt a tuti tippet suttogta a fülébe:
Paris Internationale

A párizsi Crèvecoeur egy selyemtapétás apszist lakott be kis fotóival és piros objekjével, Paris Internationale, 2016

© a Paris Internationale jóvoltából

A vásárok olyan szinten bekebelezték a globális kortárs művészetet, hogy a kommersz–nonprofit ellentétpár egy-két évtizede már egyszerűen nem működik. Egy kispénzű, marginális kunsthalle sokkal elmaradottabb, mint a csúcsvásárokon a legavíttabb, legkonzervatívabb öreg galériás. Ráadásul az art fair igazgatók ravasz rókák, bevezették a legfrissebb energiákat hordozó, alternatív, feltörekvő bolygóvásár (=szatellit art fair) intézményét. Illetve nem bevezették, hanem hagyták, hogy megtörténjék. Mert egy szexi, fiatalos és kísérletező bolygó olyan, mint a hasznos parazita: jó a gazdatestnek is.

A Liste több mint két évtizede dolgozik együtt az art fairek koronázatlan királyával, az Art Basellel, folyamatosan szállítva az öregek számára a friss húst. Legyen galériás vagy művész, aki elég talpraesett, az bekerülhet a nagyvásárra, ahol a klubtagok nagyságrendekkel nagyobb tétekkel játszanak az asztalok körül. (Illetve a standokon.) És az egész nem csak a „feljutásról” szól, van, aki pont az alternatív, fiatalos vásármiliőben érzi magát jól.

Bár gagyi szatellitvásár minden közepesnél nagyobb art fair mellett van, csak egész ritkán olyan trendteremtően erősek, mint a Liste Bázelben. A londoni Frieze eleve olyan friss, hogy nem bolygót kellett mellé csinálni, hanem maga osztódott, és teremtette meg saját öregapját, a Frieze Masterst. A Fiac esete más, a legendás párizsi vásár van olyan patinás, hogy jót tesz neki a vérfrissítés. Hát ezt meg is kapta, tavaly, a Paris Internationale képében. A debütálás nagyszerűen sikerült. Bárhová fordult idén ősszel az ember, minden menő európai szakember csak ezt a tuti tippet suttogta a fülébe: Paris Internationale, Paris Internationale, Paris Internationale...

A bécsi Croy Nielsen galéria Georgia Gardner Gray lepkefejű szobrát fektette le egy sarokban, Paris Internationale, 2016

© a Paris Internationale jóvoltából

Ha ez az új galériás nemzedék
artfair-ízlése, akkor elfelejthetjük
a profi, steril white cube tereket!

„Teljesen átalakítottuk az art fair-modellt”mondja a vásár egyik fiatal párizsi galerista alapítója, Guillaume Sultana. Majd hozzáteszi magyarázatul: „Válságban vagyunk. A műtárgypiac nem pörög. Ki kellett találni valami újdonságot.” „Nem is új modellt találtunk ki, hanem valamilyen módon a mi generációnkhoz igazítottuk” – árnyalja a képet kollégája a Crèvecoeurtől.

Ha ez az új galériás nemzedék artfair-ízlése, akkor elfelejthetjük a profi, steril white cube tereket! A Paris Internationale otthona egy 19. századi elhagyott hôtel, márványkandallóval, faragott lambériával, selyemtapétával és mellékhelyiségekkel. Fürdőszobacsempére zuhant felfújhatós repülőgép, óriás fülornamentika a lépcsőházi fordulóban, plasztik objektek az üvegvitrinben és laza táblaképek a faborításon.

Jöjjenek velem, tegyünk egy virtuális túrát ebben az új trendszentélyben! A képgaléria megnyításához klikk a képre:

A párizsi Edouard Montassut egy zacskókból összeragasztott, lezuhant repülőgépet helyezett be a kockás csempére, Paris Internationale, 2016

© a Paris Internationale jóvoltából

— Rieder Gábor

2016. november 02., szerda 06:32
kapcsolódó cikkek
ajánló

God bless this mess

Szellemidéző szeánsz és maszturbáló nyuszika

támogatók