ART MINT RTA

Perneczky Géza 80. A legfurcsább pályát bejáró hazai neoavantgárd mester a Chimera-Projectben ünnepel.

Perneczky Géza elhozta nekünk
a pingponglabdát.
És mit hozott még
a pingponglabdán túl?

Részlet Perneczky Géza Post Infinite című kiállításából (levelezőlapra készült fotók a '70-es évek elejéről), 2016, Chimera-Project

© a Chimera-Project jóvoltából, fotó: Juhász Norbert / juhasznorbert.com

Perneczky Géza elhozta nekünk a pingponglabdát. És mit hozott még a pingponglabdán túl? Mégis mit kellett volna? Az ART felirattal trükköző, illetve sok esetben tükröző (lásd még a marxista tükröződéselméletet!), fehér labda mindent elmondott a Művészetről, amit a koncept art a maga végtelenül szikár, fekete-fehér, önelemző nyelvén el tudott mondani.

Csakhogy.

Joseph Kosuth se ült a babérjain, miután egymás mellé tette a háromféle széket: a lexikonszócikket, a fekete-fehér fotósat és az „igazit”. Hanem sorban gyártotta a szintén erősen szövegcentrikus további konceptuális műveket. (Amikből a filozofálgató, viccelődő neonfeliratok ma kifejezetten kapósnak számítanak.) Perneczky Géza sem azért hagyta oda a kényelmes műkritikusi mesterséget, majd az országot is 1970 körül, hogy pár pingponglabdás fotókoncept művel mindent elmondjon a művészetről, amit csak lehet. *

Részlet Perneczky Géza Post Infinite című kiállításából (előtérben: Yes–No Strategy, 1972), 2016, Chimera-Project

© a Chimera-Project jóvoltából, fotó: Juhász Norbert / juhasznorbert.com

Évtizedekig Kölnben élve, gondosan építgette tovább művészeti birodalmát – amit most a Chimera-Project jóvoltából van szerencsénk alaposan szemügyre venni. (A sokméteres, színes, nyolcvanas évekbeli pecsétfestményeket még tartogatják egy jobb alkalomra. Alig várjuk.)

Perneczky alapvetően poétikus lélek. Legyen bármennyire analizáló és szenvtelen az ART-ot kereső koncept art úgy általában, Perneczky könnyed és költői. Borzas hajával odakönyököl a párkányra, hogy eregesse a szappanbuborékokat, rajta a két irányból olvasható ART felirattal. Az irizáló buborékok a fotó elkattintása utáni percben már szétpukkadnak, a hiúságok hiúságának mihaszna szimbólumaként.

Részlet Perneczky Géza Post Infinite című kiállításából (levelezőlapra készült fotók a '70-es évek elejéről), 2016, Chimera-Project

© a Chimera-Project jóvoltából, fotó: Juhász Norbert / juhasznorbert.com

Máskor az elvirágzó pitypang zöld bibéjére írja az ART-ot, vagy ráhelyezi kidekorált pingponglabdáit egy kaktusz torzó száraira.

Részlet Perneczky Géza Post Infinite című kiállításából (levelezőlapra készült fotók a '70-es évek elejéről), 2016, Chimera-Project

© a Chimera-Project jóvoltából, fotó: Juhász Norbert / juhasznorbert.com

Megint máskor a labdácskák úgy illegetik magukat a tükör előtt, mintha uszodában néznék derekukon a felszedett plusz kilókat. Hiába, mondtuk már: Perneczky poétikus és könnyed.

Részlet Perneczky Géza Post Infinite című kiállításából (előtérben: Yes–No Strategy, 1972), 2016, Chimera-Project

© a Chimera-Project jóvoltából, fotó: Juhász Norbert / juhasznorbert.com

Mikor pedig szemantikai zászlókat ragad, hogy valamiféle univerzális jelnyelven mutogassa el a yes–no kettősséget, akkor is úgy teszi-veszi magát, mint egy vidám bohóc. Utaljon bármilyen kegyetlen marxizmusra az igen–nem közé felvett dialektika-táblácska, a csíkos trapéznadrágban pózoló művész akkor is komikus. Nem komolytalan, hanem komikus. Egy avantgárdista a filozófia és az élet habos oldalán.

Részlet Perneczky Géza Post Infinite című kiállításából (részlet a Stamping Bird Twittering sorozatból, 1980), 2016, Chimera-Project

© a Chimera-Project jóvoltából, fotó: Juhász Norbert / juhasznorbert.com

És hogy merre csavarodhatott Perneczky művészeti pályája, miután az – alaptermészete szerint – szikár és köldöknéző koncept art lekerült a napirendről!? Az ünnepi kiállításon ebből is kapunk egy ízelítőt. Ekkor jött el számára a kicsit japános, kicsit mail artos pecsétművek nagy kora. Például készített egy tudományos köntösbe öltöztetett, latin nevekkel és állatmetszetekkel dekorált könyvet az énekesmadarak hangjának grafikus lenyomatáról. Mondanunk se kell, hogy nem tudományos algoritmus alapján születtek a hangminták, hanem asszociatív módon. És hogy tényleg ráérezzünk a művész humorára, ott van a Stamp International Secret sorozat. Különféle nyelveken, a hozzá tartozó írásmóddal (a gót betűtől a héberig), fehérrel pecsételve sorakoznak a papírlapokon a „titok” feliratok. Ha látjuk, hogy a mű 1980-as, vagyis 36 éve sárgulnak a papírok, akkor leesik: a kortárs közönség semmit nem látott a fehéren fehér feliratokból. (Mert titok.) Márpedig igen illusztris közönségről beszélhetünk, mert a művész államfőknek küldözgette a pecsétműveket. Ronald Reagan pedig – a mellékelt levél tanúsága szerint – meg is köszönte a figyelmes művésznek a tökéletesen láthatatlan ajándékát.

Részlet Perneczky Géza Post Infinite című kiállításából (részlet Stamp International Secret sorozatból, 1980), 2016, Chimera-Project

© a Chimera-Project jóvoltából, fotó: Juhász Norbert / juhasznorbert.com

Hiába, akkor még nem tört ki a kultúrháború.

 

 

— Rieder Gábor

2016. június 01., szerda 19:54
kapcsolódó cikkek
  • Búcsú a koncepttől

    Jelzésértékű gyászos gondolatok a Ludwig Múzeum szlovák konceptuális művészetet bemutató nagy kiállításán.

  • Identification program

    Perneczky Géza / Identification program / Chimera-Project Gallery

  • Pécsi sztori

    A Ludwig Múzeum végleg beírta a művészet történetébe a Pécsi Műhelyt. A koncept diadalmenet folytatódik.

ajánló

Splash

Kárándi Mónika / Splash / Artkartell projectspace

támogatók