Gregorián geometria és funky absztrakt

Ahol a városi színházon két Vasarely-óriásmozaik is van, ott nem meglepő, hogy a múzeum, hűen a múlthoz, rendszeresen teret ad a nonfiguratív nemzedékek legjavának.

egyensúlyi helyzet, rend,
mértéktartás és belső tűz

Részlet Nádler István Soha nem szűnő című kiállításából, 2018–2019, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum

© a művész jóvoltából, fotó: Sulyok Miklós

A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban került megrendezésre Nádler István grafikai munkásságának retrospektív kiállítása. A válogatás az életmű gesztuskorszakát állítja a középpontba, de összevetésképpen és előzmény gyanánt láthatunk az 1970-es évek hard edge-sorozataiból (síkidomok, monokróm felületek). A törzsanyag a 2000-es és 2010-es éveket öleli fel. A képaláírásokban az évszámra helyeződik a hangsúly, kiegészítve néha címmel. Ezáltal nem az egyes mű, hanem a képalkotás időbeli alakulása kerül előtérbe. Továbbá rámutat a művész ciklusalkotási szándékára. A lapokon visszatérő alapelem az ecsetvonás, a spirál, a kör. Visszatérő szín az arany, a fekete, a kék, de feltűnik néhol a piros és a sárga. Ezek a kompozíciók is mértanon alapulnak, még pedig az intuíció geometriáján. Fegyelmezettek, koncentráltak, miközben spontának és lendületesek. 

Cselekvő festés
, ahogy Nádler nevezi.

Arról tanúskodnak, hogy az egyensúlyi állapot, a harmónia, nem egyszeri, hanem folyamatos törekvés, napi gyakorlat. Mögötte festői problémákkal, útkeresésekkel, személyes tapasztalatokkal, történelmi eseményekkel.

Részlet Nádler István Soha nem szűnő című kiállításából, 2018–2019, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum

© a művész jóvoltából, fotó: Sulyok Miklós

Részlet Nádler István Soha nem szűnő című kiállításából, 2018–2019, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum

© a művész jóvoltából, fotó: Sulyok Miklós

A társművészetekhez való kapcsolódásai közül, megkerülhetetlen a zene, az európai mesterektől egészen a tradicionális japán dobformációkig. Megjelenik nála témaként (pl. Haydn: A Megváltó utolsó hét szava a keresztfán), inspirációként (festés közben), személyes kapcsolatokban (muzsikusbarátok). Bevallása szerint, a hard edge-korszakából való formai továbblépését a gregorián zene segítette. Megtalálta benne mindazt, ami utána is meghatározó maradt számára alkotóként: egyensúlyi helyzet, rend, mértéktartás és belső tűz. Utóbbi eredőjét pedig az érzelemben és a lelkiségben, azaz a végtelen faggatásában azonosíthatjuk. A minderről ékesen tanúskodó, reprezentatív grafikai válogatás már csak emiatt is nagy eseménye a magyar képzőművészetnek. Másfelől mindig ünnep, ritka és kivételes alkalom egy jelentős életmű fontos szeletét egyben látni, és így megismerni, vagy újra rácsodálkozni.

Részlet Forgó Árpád Fázis című kiállításából, 2018– 2019, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum

© a művész és a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum jóvoltából

Nádler István grafikai retrospektívjével fut párhuzamosan (nemcsak az időt, hanem a teremsort is tekintve) Forgó Árpád önálló kiállítása. Izgalmas és különleges együttállás! Bár mást csinálnak és máshogy, de felfedezhetünk olyan pontokat, mint a variabilitás, a repetíció, vagy a ciklusalkotás, amelyeknél párbeszédbe elegyednek egymással. Forgó friss anyaggal érkezett: 2018-as rezidenciaprogramjain (Győr, Kína, Lettország) készült műveket mutat be. Intenzív és termékeny időszakról tanúskodó formázott vásznai, ahogy korábban is, az absztrakció nemes hagyományait gondolják tovább, a festészet és a szobrászat határvidékén kalandozva. Például a saját művészetében új irányokat jelző, ollószerűen vagy ablakként megnyíló munkái Péri László reliefjeinek méltó, kortárs párhuzamaiként is értelmezhetők. A kiállított festményeken a redők és barázdák, a nyílások és záródások, a lágy és feszes felületek összetett plasztikai formákat hoznak létre. A különböző részek gyengéd egymásba hajlása pedig a testrészek és a bőr tulajdonságait idézi. És, ha már a zenei analógiák szóba kerültek, Forgó játékosságot és érzékiséget sem nélkülöző, vagány formaritmusairól és színeiről a funky juthat az eszünkbe.

Részlet Forgó Árpád Fázis című kiállításából, 2018– 2019, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum

© a művész és a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum jóvoltából

Érdemes még röviden kitérni az elsötétített terem képegyüttesére, amely a kiállításon belül külön csoportot képez. A pontszerű megvilágítás révén az ezüstös, fehéres tónusú művek gyöngyházfényben derengenek, miközben felsejlik rejtett geometriájuk, a süllyedő és kidomborodó formák finom struktúrája. Ez a típusú szenzualitás újabb találkozási pont lehet Forgó és Nádler művészete között, ami egyensúlyi helyzet, rend, mértéktartás és belső tűz.

Részlet Forgó Árpád Fázis című kiállításából, 2018– 2019, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum

© a művész és a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum jóvoltából

— Mészáros Zsolt

2019. január 29., kedd 07:07
kapcsolódó cikkek
  • A bizonyíték

    Ünneplésnek indult, de bizonyíték lett. A nagygeneráció az nagygeneráció. Iparterv 50+.

  • Testsebesség

    Káldi Katalin / Testek sebessége / Paksi Képtár

  • Kereten túl

    Forgó Árpád / A kereten túl / Viltin Galéria

ajánló

Búcsú a koncepttől

Jelzésértékű gyászos gondolatok a Ludwig Múzeum szlovák konceptuális művészetet bemutató nagy kiállításán.

támogatók