Örökérvényű antikvitás // Kecső Endre // NACO

Kecső mitologikus képeivel az elmúlt hónapokban az Artkartell projectspace Antropomorfia című tárlatán találkozhattunk. Alighogy ez bezárt, egy újabb követte a Falk Miksa úti Nagyházi Galéria alá tartozó NACO-ban.


Az évezredekkel ezelőtti ókori görög civilizáció az európai kultúra alapja. Nehezen is tudná kiiktatni emlékeiből a görög művészet középpontjában álló emberi testet, annak szépségét, arányosságát és a hozzá tartozó mítoszokat. A Szolnoki Művészetelepen alkotó Kecső Endre is így van vele, amikor ecsetet ragad és ókori mitológiai témákat dolgoz fel hagyományos olajtechnikával, akrillal.  
A fehérre meszelt falakon lógó olaj- és akrilképekről már belepéskor látszik, hogy Kecső most sem változtat jól bevált receptjén. Közismert mitológiai alakokat, antik lényeket és történeteiket dolgozza fel nagyméretű vásznain. Mint például az oroszlántestű, női fejű Szfinxet, aki talányos kérdésével tartotta rettegésben a thébaikat, vagy a krétai Pygmaliont, aki beleszeretett maga faragta szobrába. Ismerős „arcokból” nincs híján a tárlat, láthatjuk Hügheiát, az egészség és tisztaság istennőjét, a komédia, a színház múzsáját, Tháliát, a legendás trák dalnokot, Orfeuszt és a „patás” Faunt is.

Ezek az antik lények az alkotó elgondolása szerint tömzsiek, szoborszerűek, egyáltalán nem a klasszikus görög szépségideált mutatják. Tekintet nélküli szemüregük üres, ettől arckifejezésük merev, időtlen. Testarányaik egymáshoz viszonyítva  elnagyoltak, olykor groteszk látványt nyújtanak. Ahogy a címbeli androgün szócska sugallja,  maszkulin és feminin vonásokkal egyaránt rendelkeznek: erőtől duzzadó karokkal, formás keblekkel. A görög mitológiában gyakorta jelennek meg férfi és női személyiségjegyet egyaránt viselő alakok, akiket hatalomvágyuk miatt az „isteni” Zeusz végül ketté választott, így lett androsz (férfi) és güné (nő). 

Mindez persze csak mítosz, amely a festőművész fantáziáját is megmozgatta. A téma iránti elköteleződése  személyes vonásból fakad. „Saját magamnak kezdtem el mítoszokat, vagy még pontosabban szimbolikus képeket gyártani”. Miután ezeknek a szimbolikus képeknek az előállítását egy idő múlva megelégelte, Kecső elkezdett úgy foglalkozni velük, „ahogyan ezek akkor meg lettek írva és meg lettek fogalmazva.”  Így születtek meg egyedi látásmódú, építészeti jellegű, konstruktív kompozíciói, amelyek  világát örökérvényűnek tartja,  ezért a jelennel és saját belső világával is össze tudja kötni. 

Kecső Endre antik mitológiára tett újraélesztési kísérlete nem hiábavaló. Ahogy ő megfogalmazta: „Amiket én szeretnék ezekben a festményekben tükrözni, az az állandóság. Az a fajta örökkévalóság, ami ezekben a történetekben (drámákban, tragédiákban) is megjelenik”.

AZ ÖSSZES KÉP: Részlet KECSŐ Endre: Androgün című kiállításából, 2023, NACO

© a művész és a NACO jóvoltából

 

 

— Takáts Fábián

2023. június 30., péntek 07:03
kapcsolódó cikkek
  • Ezt már láttad?

    Tükörszilánkok, emléklavinák, szétgurult kockák, strasszkövekkel díszített elvárások, perzselő hamu – játszani, küzdeni, elengedni, újrarendezni – a galériák és kulturális terek letisztult falai között. Tunner Fruzsina kiállításajánlója.

  • Hallgatni és megnyílni, újrakapcsolódni

    A magyar-aboriginál származású Herczeg Tiarna első magyarországi bemutatkozása az Apolló Galériában immrezív élményt kínál a látogatónak.

  • In da Studio 15. – Antalka Zsófia

    Függöny, biológiai működés, női témák, gyöngyfűzés, pixelizáció és tünékenység.

ajánló

PRIMAVERA - Elveszett (a) gyönyörködtetés művészete

PRIMAVERA - Elveszett (a) gyönyörködtetés művészete // Cselőtei Boglárka ötvösművész, Bóka Krisztina képzőművész és Légrádi Dóra virágművész // FISE Galéria

támogatók